Ábrahám nem akarja, hogy Izsák a szomszédos városokból válasszon magának feleséget, hanem azt szeretné, hogy saját rokonai közül házasodjon. Ábrahám élemedett korú, öreg ember lett, és az Úr mindennel megáldotta Ábrahámot. $^2$ Egyszer azt mondta Ábrahám háza legöregebb szolgájának, aki mindenét kezelte: Tedd a kezedet a csípőm alá, $^3$ hadd eskesselek meg az Úrra, az ég és föld Istenére, hogy fiamnak nem a kánaániak leányai közül hozol feleséget, akik között lakom, $^4$ hanem elmész hazámba, a rokonságomhoz, és onnan hozol feleséget a fiamnak, Izsáknak! $^{1\text{Mózes } 24:10}$ Azután kiválasztott a szolga tíz tevét urának tevéi közül az útra, és magához vett urától mindenféle értékes dolgot. Elindult, és elment Arám-Naharajimba, Náhór városába. $^{11}$ A városon kívül megpihentette a tevéket egy kútnál estefelé, amikor vízért jártak az asszonyok. $^{12}$ Akkor ezt mondta: Uram, Ábrahámnak, az én uramnak Istene! Adj eredményt még ma, és mutasd meg hűségedet az én uram, Ábrahám iránt! $^{13}$ Ideállok a forrás mellé, amikor a városbeli leányok kijönnek vizet meríteni. $^{14}$ Legyen úgy, hogy ha azt mondom valamelyik leánynak: Nyújtsd ide a korsódat, hadd igyam! – ő pedig azt mondja: Igyál, sőt még a tevéidet is megitatom – akkor őt rendelted szolgádnak, Izsáknak, és ebből tudom meg, hogy megmutattad hűségedet az én uram iránt! $^{15}$ Még végig sem mondta ezt, máris jött Rebeka korsóval a vállán. Ő Betúélnak, Milká fiának volt a leánya, Milká pedig Ábrahám testvérének, Náhórnak volt a felesége. $^{16}$ Nagyon szép leány volt, hajadon, akinek még nem volt dolga férfival. Lement a forráshoz, megtöltötte a korsóját, és feljött. $^{17}$ Ekkor a szolga odaszaladt hozzá, és azt mondta: Adj nekem egy korty vizet a korsóból! $^{18}$ A leány így felelt: Igyál, uram! És gyorsan levette korsóját a kezébe, és inni adott neki. $^{19}$ Miután eleget adott neki inni, így szól: Tevéidnek is merítek, míg eleget nem isznak. $^{20}$ Sietve beleöntötte a korsó vizet a vályúba, azután ismét odaszaladt meríteni a forráshoz. Így merített valamennyi tevének. $^{21}$ Az ember közben némán figyelte, hogy megtudja, szerencséssé tette-e útját az Úr, vagy sem. $^{22}$ Miután a tevék már eleget ittak, elővett a férfi egy fél sekel súlyú aranyfüggőt, és a leány kezére való két karperecet, tíz aranysekel súlyút, $^{23}$ és ezt kérdezte: Kinek a leánya vagy? Mondd meg nekem, van-e számunkra hely éjszakára apád házánál? $^{24}$ Ő azt felelte: Betúél leánya vagyok, Milká fiáé, akit ő Náhórnak szült. $^{25}$ Azt is mondta neki: Van nálunk bőven szalma is, abrak is, meg hely is van éjszakára. $^{26}$ Akkor az ember meghajolt, leborult az Úr előtt, $^{27}$ és ezt mondta: Áldott az Úr, Ábrahámnak, az én uramnak Istene, aki nem vonta meg hűségét és szeretetét uramtól. Az Úr vezérelt engem ezen az úton uram testvérének házához. $^{28}$ A leány pedig elszaladt, és elmondta anyja háza népének, hogy mi történt. $^{29}$ Rebekának pedig volt egy Lábán nevű bátyja. Ez a Lábán kiszaladt ahhoz az emberhez a forráshoz. $^{30}$ Látta ugyanis a függőt és a húga kezén levő karpereceket, és hallotta húgának, Rebekának a szavait, aki elmondta, hogy miről beszélt vele az az ember. Odament tehát ahhoz az emberhez, aki még mindig ott állt a tevék mellett a forrásnál, $^{31}$ és így szólt: Jöjj be, áldott embere az Úrnak, mit állsz idekint? Én már előkészítettem a házat és a tevék helyét is. $^{32}$ Az ember bement a házba, Lábán meg levette a tevékről a szerszámot, adott a tevéknek szalmát és abrakot; azután vizet hoztak, hogy megmossák a lábát, meg a vele levő emberek lábát is. $^{33}$ Majd ennivalót tettek eléje, de ő így szólt: Nem eszem, amíg el nem mondom a mondanivalómat! Lábán így szólt: Beszélj! $^{34}$ Ő pedig ezt mondta: Ábrahám szolgája vagyok. $^{35}$ Az Úr igen megáldotta az én uramat, aki meggazdagodott: adott neki juhokat, marhákat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálóleányokat, tevéket és szamarakat. $^{36}$ Uram felesége, Sára öregkorában szült fiút uramnak, és ő mindenét a fiúnak adta. $^{37}$ Engem pedig így esketett meg az uram: Ne végy fiamnak feleséget a kánaániak leányai közül, akiknek a földjén lakom, $^{38}$ hanem menj el apám házához, az én nemzetségemhez, és onnan hozz feleséget a fiamnak! A szolga elmeséli a történetet, hogyan találkozott Rebekával.$^{1\text{Mózes } 24:50}$ Lábán és Betúél így válaszolt: Az Úrtól indult el ez a dolog, mi nem mondhatunk neked sem rosszat, sem jót. $^{51}$ Itt van Rebeka, fogd és menj! Legyen urad fiának a felesége, ahogyan elvégezte az Úr. $^{52}$ Amikor Ábrahám szolgája hallotta ezeket a szavakat, földre borult az Úr előtt. $^{53}$ Azután a szolga ezüst és arany ékszereket meg ruhákat vett elő, és Rebekának adta. Drága ajándékokat adott a bátyjának és az anyjának is. $^{54}$ Majd ettek és ittak az emberekkel együtt, akik vele voltak, és ott töltötték az éjszakát. Amikor felkeltek reggel, így szólt: Bocsássatok el uramhoz! $^{55}$ A leány bátyja és anyja azonban azt mondta: Hadd maradjon velünk a leány még vagy tíz napig, azután elmehet! $^{56}$ De ő így felelt nekik: Ne tartsatok vissza, hiszen az Úr szerencséssé tette utamat! Bocsássatok el, hadd menjek uramhoz! $^{57}$ Azok ezt mondták: Hívjuk ide a leányt, és kérdezzük meg őt magát! $^{58}$ Odahívták Rebekát, és azt kérdezték tőle: Elmész-e ezzel az emberrel? Ő azt felelte: Elmegyek! $^{59}$ Elbocsátották tehát húgukat, Rebekát és a dajkáját meg Ábrahám szolgáját embereivel együtt. $^{60}$ Megáldották Rebekát, és ezt mondták neki: Húgunk, legyen utódaid száma ezerszer tízezer!Vegye birtokba utódod ellenségei városát! $^{61}$ Azután fölkelt Rebeka és szolgálóleányai, felültek a tevékre, és követték azt az embert. A szolga pedig fogta Rebekát, és elment. $^{62}$ Izsák éppen megérkezett a Lahajrói-kúttól, mert a Délvidéken lakott. $^{63}$ Estefelé kiment Izsák imádkozni a mezőre. Amint föltekintett, látta, hogy tevék közelednek. $^{64}$ Rebeka is föltekintett, és meglátta Izsákot. Akkor leszállt a tevéről, $^{65}$ és azt kérdezte a szolgától: Ki az a férfi, aki szembe jön velünk a mezőn? A szolga így felelt: Ő az én uram! Akkor Rebeka fátylat vett elő, és eltakarta magát. $^{66}$ A szolga pedig elbeszélte Izsáknak mindazt, amit végzett. $^{67}$ Izsák ekkor bevezette Rebekát anyjának, Sárának a sátrába, és feleségül vette Rebekát. Izsák megszerette őt, és megvigasztalódott anyja halála után. Kérdések:Miért fontos, hogy Izsák ne a szomszédos területekről vegyen feleséget?Ki választ valójában feleséget Izsáknak?Amikor a Biblia egy ember életéről ír, megismerjük annak a személynek a hősies tetteit, de bűnös bukását is. Itt arról olvasunk, hogy Izsák fia, Jákób hazudik, hogy elérje, amit akar.Izsák egyre idősebb, és érzi, hogy hamarosan meghal. Megkéri idősebb fiát, Ézsaut, készítsen ennivalót, hogy azután megáldhassa őt. Amíg azonban Ézsau vadászni megy, Jákób és anyja, Rebeka azt tervezik, hogy becsapják Izsákot. Jákób felölti testvére ruháit, és Rebeka úgy készíti el egy kecskegida húsát, mintha vadpecsenye lenne. Jákób ezután csalással ráveszi vak apját, hogy neki adja áldását. Amikor Ézsau rájön, mit tett a testvére, nagy haragra gerjed. Az áldás nem vehető vissza, ezért Jákób sietve menekül Ézsau haragja elől.$^{1\text{Mózes } 28:10}$ Jákób pedig elindult Beérsebából, és Hárán felé tartott. $^{11}$ Elért egy helyre, és ott töltötte az éjszakát, mert a nap lement. Fogott egyet az ott levő kövek közül, a feje alá tette, és lefeküdt azon a helyen. $^{12}$ És álmot látott: Egy lépcső állt a földön, amelynek teteje az égig ért, és Isten angyalai jártak azon fel és le. $^{13}$ Odafönt pedig az Úr állt, és ezt mondta: Én vagyok az Úr, atyádnak, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene! Ezt a földet, amelyen fekszel, neked adom és a te utódaidnak. $^{14}$ Annyi utódod lesz, mint a föld pora, terjeszkedni fogsz nyugatra és keletre, északra és délre, és általad nyer áldást, meg utódod által a föld minden nemzetsége. $^{15}$ Mert én veled vagyok, megőrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony, nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked.$^{16}$ Amikor Jákób fölébredt álmából, ezt mondta: Bizonyára az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam! $^{17}$ Félelem fogta el, és így szólt: Milyen félelmetes ez a hely! Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja.$^{20}$ És ilyen fogadalmat tett Jákób: Ha velem lesz Isten, és megőriz ezen az úton, amelyen most járok, ha ad nekem ételül kenyeret és öltözetül ruhát, $^{21}$ és épségben visszatérek apám házába, akkor az Úr lesz az én Istenem. $^{22}$ Ez a kő pedig, amelyet szent oszlopként állítottam föl, Isten háza lesz, és bármit adsz nekem, a tizedét neked adom.Jákób megtalálja anyja családját, és úgy dönt, hogy hét éven át dolgozik a gyönyörű Ráhelért, hogy egybekelhessen vele. Azonban Jákób is megízleli, milyen érzés, ha becsapják, amikor Ráhel helyett annak nővérét, Leát adják hozzá feleségül.$^{1\text{Mózes } 29:15}$ Akkor Lábán ezt mondta Jákóbnak: Ha rokonom vagy is, nem kell ingyen szolgálnod nekem. Mondd meg nekem: mi legyen a béred? $^{16}$ Volt pedig Lábánnak két leánya: a nagyobbnak a neve Lea, a kisebbnek a neve Ráhel. $^{17}$ Leának kedves szemei voltak, Ráhel azonban szép termetű és szép arcú volt. $^{18}$ Jákób Ráhelt szerette meg, ezért ezt mondta: Szolgálok neked hét esztendeig a kisebbik leányodért, Ráhelért. $^{19}$ Lábán azt felelte: Jobb, ha hozzád adom, mintha más emberhez adnám. Maradj nálam! $^{20}$ Így szolgált Jákób hét esztendeig Ráhelért, de ez csak néhány napnak tűnt neki, annyira szerette őt.$^{21}$ Utána Jákób ezt mondta Lábánnak: Add hozzám a feleségemet, mert letelt az időm! Hadd menjek be hozzá! $^{22}$ Lábán össze is gyűjtötte annak a helynek valamennyi lakóját, és lakodalmat rendezett. $^{23}$ De amikor este lett, fogta a leányát, Leát, és őt vitte be hozzá. Jákób be is ment hozzá. $^{24}$ Lábán a szolgálóleányát, Zilpát leányának, Leának adta szolgálóleányul. $^{25}$ Jákób csak reggel vette észre, hogy Lea van vele. Akkor ezt mondta Lábánnak: Mit tettél velem? Hát nem Ráhelért szolgáltam nálad? Miért csaptál be engem? $^{26}$ Lábán így felelt: Nem szokás nálunk férjhez adni a kisebbik leányt a nagyobbik előtt. $^{27}$ Töltsd el ezt a lakodalmi hetet, aztán neked adjuk amazt is a szolgálatodért, ha másik hét esztendeig szolgálsz nálam.$^{28}$ Jákób úgy is tett, eltöltötte azt a hetet. Azután Lábán hozzáadta Ráhelt, a leányát feleségül. $^{29}$ Lábán a szolgálóleányát, Bilhát leányának, Ráhelnek adta szolgálóul. $^{30}$ Jákób bement Ráhelhez is, és Ráhelt jobban szerette, mint Leát. Így szolgált még Lábánnál másik hét esztendeig.Jákób jobban szereti Ráhelt, mint Leát, de eleinte Ráhelnek nem születik gyermeke. Lea viszont négy fiút szül Jákóbnak. Ráhel ekkor elhatározza, hogy feleségül adja Jákóbhoz szolgáját, Bilhát. Erre Lea is feleségül adja szolgáját, Zilpát. Ebből a négy asszonytól származik majd Izrael tizenkét törzse. Miután Jákób tizennégy évet dolgozott Ráhelért és Leáért, vissza akar térni szülőföldjére, de apósa meggyőzi, hogy maradjon.$^{1\text{Mózes } 30:28}$ És hozzátette: Szabd meg a béredet, amit szeretnél tőlem, és én megadom neked!$^{31}$ Ekkor Lábán azt kérdezte: Mit adjak hát neked? Jákób így felelt: Nem kell adnod nekem semmit, ha megteszed ezt az egyet: Tovább legeltetem és őrzöm a nyájadat. $^{32}$ De ma végigjárom egész nyájadat. Különíts el abból minden pettyest és tarkát, meg minden feketét a juhok közül, és a kecskék közül is a tarkát és a pettyest: ez legyen a bérem. $^{33}$ Az mutatja meg, hogy igaz ember vagyok-e, hogy majd amikor eljössz megnézni a béremet, lopott jószág lesz nálam mindaz, ami nem pettyes vagy tarka a kecskék között, és nem fekete a juhok között. $^{34}$ Lábán ezt mondta: Jó, legyen úgy, ahogy mondod! $^{35}$ És elkülönítette még azon a napon a csíkos lábú és tarka bakokat, minden pettyes és tarka kecskét, mindazt, amelyiken valami fehérség volt, és minden feketét a juhok közül, és a fiaira bízta. $^{36}$ Majd háromnapi járóföldet hagyott maga és Jákób között, Jákób pedig tovább legeltette Lábán többi juhait.Isten akaratából és Jákób tervei szerint az összes erős állat tarkát ellik Lábán nyájában, így a gyenge állatok Lábán nyájában maradnak. Jákób nyája rövid időn belül megszaporodik, és Lábán nyája rohamosan csökken.$^{1\text{Mózes } 30:43}$ Így ez az ember egyre jobban gyarapodott: lett neki sok nyája, szolgálóleánya, szolgája, tevéje és szamara.$^{31:3}$ Akkor ezt mondta az Úr Jákóbnak: Térj vissza atyáid földjére, a rokonaidhoz, én veled leszek!$^{13}$ Én vagyok Bétel Istene, ahol szent oszlopot kentél föl, és fogadalmat tettél nekem. Most indulj, menj el erről a földről, és térj vissza szülőföldedre!
